Kocsis Zoltán szellemisége foglalja keretbe a Nemzeti Filharmonikusok évadját
- Hello Kultúra
- 2024.05.24
Novemberben halálának évfordulójáról emlékeznek meg koncerttel, május végi születésnapján pedig a Zeneakadémiával közösen, hagyományteremtő szándékkal rendezik meg a magyar klasszikus zene napját, régi értékeket ápolva és újak születését ösztönözve.
„Szólt hozzám a Csend című oratóriumom szövegét Balázs Béla meséje nyomán Darvasi László írta. A mű három részből áll. Az 1. rész (A kezdet) nagyjából azonos A csend című operám I. jelenetével, a 3. rész pedig az opera IV. jelenetével. Ezek között hallható a 2. rész: Az élet, amely az opera közbeeső jeleneteinek motívumaiból (kocsmai verekedés, szerelmi jelenet) felépített zenekari tétel. A cselekmény mozgatórugója a Csend Tündére. Ez a tündér rokona azoknak a vízitündér-alakoknak, akik több nép mondavilágában találhatók meg, ilyen például Undine vagy Ruszalka. Ezek a tündérek vágyakoznak az emberek világába, de céljuk eléréséhez csak egyetlen lehetséges út vezet: megszerezni egy földi férfi szerelmét.” – Huszár Lajos
Huszár Lajos 1948-ban született Szegeden. Zeneszerzői munkássága a hagyományt ötvözi a modernség eszköztárával. 1994. és 1998. között A csend címmel operát írt Balázs Béla meséje nyomán. Szólt hozzám a Csend című most felhangzó alkotása az opera egy részletének átdolgozása.
Bartók Béla 1907-1908 körül keletkezett I. hegedűversenyét az ifjú zeneszerző Geyer Stefi iránt érzett viszonzatlan szerelme inspirálta. A kéttételes művet csak a hegedűművésznő és a zeneszerző halála után, 1958-ban mutatták be. Dohnányi Ernő magyar népdalokat feldolgozó sorozata, a Ruralia Hungarica a komponista életében egyik legnépszerűbb darabjának számított, ma azonban csak elvétve hallható. Az 1924-ben bemutatott opus eredeti zongoraváltozatának hét tétele közül Dohnányi ötöt hangszerelt meg zenekarra. Baráti Kristóf korunk egyik legjelentősebb magyar hegedűművésze, akinek művészetét világszerte lelkesen ünneplik. A koncert vokális szólistái, Miksch Adrienn, Meláth Andrea és Fülep Máté a hazai énekestársadalom kiemelkedő képviselői. Takács-Nagy Gábor a Takács Vonósnégyes alapító primáriusaként vált világhírűvé, később azonban karmesterként szerzett megbecsülést nemcsak Magyarországon, hanem Európa legjelentősebb zenei központjaiban is.
A Magyar Klasszikus Zene Napja – In Memoriam Kocsis Zoltán
2024. május 30. csütörtök 19.30, Zeneakadémia
HUSZÁR LAJOS: Szólt hozzám a Csend
***
BARTÓK BÉLA: I. hegedűverseny, Sz. 36, BB 48a
DOHNÁNYI ERNŐ: Ruralia Hungarica, op. 32b
Baráti Kristóf hegedű
Miksch Adrienn szoprán
Meláth Andrea mezzoszoprán
Fülep Máté bariton
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor (fotó: Miguel Bueno)
